P�r napja m�r szinte meg�ll�s n�lk�l esik az es�. Az �vegen �t, az es�cseppek csak esnek �s esnek, mintha ez volna a legjobb sz�rakoz�s sz�mukra. Leesnek a magasb�l, majd a f�ldbe csap�dnak, ahol vagy elfolynak, vagy m�g jobban szaporodnak a felsz�nen. Mindenhol irgalmatlan nagy t�cs�k vannak. Reggel, pedig igazi akad�lyp�ly�n �t jutsz csak el a suliba. A nagy t�cs�kat kiker�l�d, a kicsiket �tugrod. K�zben dermeszt�en hideg van, mintha nem is m�jus, hanem mintha okt�ber lenne. Minden er�ddel az eserny�t fogod, mert a sunyi sz�l kit�pi a kezedb�l. N�ha l�gyan, n�ha j� er�sen f�j. S ha nemfigyelsz, az eserny� az egyik piillantaban m�r el is t�nt, �s zuhog r�d a hideg es� nagy cseppekben. Megf�zva kapkodsz a leveg��rt, de k�zben m�r zsepit  keresel. K�h�gsz, t�sszentesz egyet �s szaladsz m�r az eserny��rt, amit elf�jt vagy kiford�tott a sunyi sz�l. �s addig-addig, hogy m�r a suli el�tt tal�lod magad, �s �r�lsz, hogy a reggeli akad�lyp�lya t�l�l�j�nek mondhatod magad. Veszel m�g egy nagy leveg�t �s besietsz, miel�tt �jra lecsapna r�d a sz�l. Az es� pedig v�gig csak esik, �s esik. Megnemsz�n�en esik. V�g�tneml�tv�n esik. A nap mintha ki s�tni sem merne, nehogy � is bajba keveredjen. Igaz�n megtehetn�, mert tal�n egy kis rem�nysug�rk�nt szolg�l az es�s, hideg, sz�rke napokon. Kb. �gy telik minden reggelem, m�r p�r napja.  Ideje lenne, m�r a ny�ri sz�p id�nek, ahol �lvezed a reggeli nap meleg�t ahogyan sugarai r�dvet�dnek, �s nem a hideg sz�l j�tja �t tested. Ma is betegen fekszekem, m�r mi�ta haza�rtem. K�h�g�m, alig van hangom. Ami csak vigasztal, hogy a hangom most rekedtes. :D Kibor�t m�r az is, hogy beteg vagyok , ezmellet m�g az allergi�m is k�noz. H�t ez igen. De a forr�csoki k�rp�tol. :D Legyetek j�k �s vigy�zzatok a eg�szs�getekre!